BETHLEN GÁBOR, erdélyi fejedelem GABRIEL BETHLEN, prince of Transylvania (1580 1629


Történelemmel foglalkozó oldal (6.o) Erdély a 17. században

A Bethlen Gábor bizalmasának számító Szövérdi Gáspár János a gyulakutai Lázár János özvegyét, Safarith Krisztinát feleségül véve alapozta meg a vagyonát.. Bethlen Zsófia a követ második felesége volt. Szövérdi Gáspár János és Bethlen Zsófia neve a műemlék templom kazettás mennyezetének az egyik kazettáján.


Bethlen Gábor művelődés és egyházpolitikája Lighthouse

Gábor Bethlen, Prince of Transylvania (1 613-1 629) and elected King of Hungary (1620-1621), has attracted considerable attention, especially in Hungarian historical literature.1 His name appears in virtually every summary about the Central European Habsburg Monarchy and the Holy Roman Empire, as well


Irodalom és művészetek birodalma Prágai András (1590 körül1636) Bethlen Gábor* (1621 körül)

Bethlen remélve, hogy a harmincéves háború leköti a Habsburgok erőit, 1624-ben újra hadba szállt, de a bécsi béke csak a nikolsburgit erősítette meg. Felesége, Károlyi Zsuzsanna halála után 1626-ban, protestáns kapcsolatait erősítve elvette a porosz választófejedelem lányát, Brandenburgi Katalint.


Csáky Pál kapta az idei Bethlen Gábordíjat Tények.sk

A köznemesi sorból felemelkedő Bethlen Gábort 1613-ban az erdélyi rendek török „javaslatra" fejedelemmé választották. Bethlen uralkodásának időszakát a történetírás Erdély aranykorának nevezi. Nem véletlenül, hiszen ebben az érában modern gazdasági módszereket vezettek be, megvalósították a vallási toleranciát, az udvarban művelődési központot hoztak.


20170207 A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatait ismertették Szabadkán YouTube

primary name: Bethlen, Gábor other name: (Duke of) Transylvania elected: (King of) Hungary other name: Bethlen, Gabriel Details individual; ruler; Male. Life dates 1580-1629. Biography Calvinist politician, became Prince of Transylvania in 1613 with the help of the Turks. In 1619 prepared attack against Emperor Ferdinand II, in August 1619.


Telex Bethlen Gábor Alap

Bethlen Gábor felesége. Török Kata: Gáspár Kata: Báthory Gábor unokatestvére, Erdély leggazdagabb nagybirtokosa. Bánffy Dénes: Kálloy Molnár Péter: Nagyhatalmú földesúr. Géczy András: Rajkai Zoltán: Okos nemesúr. Imreffy János kancellár: Pataki Ferenc: A kancellár és Báthory Gábor bizalmasa. Imreffyné Iffjú Kata.


Debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola Felvételi tájé…

Bethlen család. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Az iktári és a bethleni Bethlen-családok címerei. 12. században élt Lőrinc fia Betlen, a Bethlenek és az Apafiak közös őse. Betlen egyik fiától, Pétertől a Bethlen-ág származott, míg a másik fiát Olivérnek hívták, akinek unokájától, Apától, illetve.


gabor bethlen

Bethlen Gábor éktútfa (Bukarest: Kriterion, 1992), 52-68. 5 Imre Lukinich, Erdéfy területi válto^ásai a törok bódítás korában 1541-1711 (Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1918), 232. 6 Archduke Ferdinand's orders to András Dóczy, November 3, 1613, Tôrténelmi Tár 2 (1879): 219.


Bethlen Gábor és Marosvásárhely, a szabad királyi város

Károlyi Zsuzsanna (1585 - Kolozsvár, 1622. május 13.) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem első felesége. Magyarország választott királynéja (electa regina Hungariae); 1620-1621).A végrendeletében így címezi önmagát: „Én Károlyi Susánna Isten kegyelmességiből Magyarországnak megválasztott királyné asszonya, Erdélyországnak fejedelemasszonya etc." Húga, Károlyi.


Bethlen, az „országgyarapító” Cultura.hu

A királyok és fejedelmek párválasztását a legritkább esetben motiválta a lángoló szerelem, annál inkább a diplomácia. Nem meglepő tehát, hogy ez került előtérbe akkor is, amikor Bethlen Gábor erdélyi fejedelem új asszonyt keresett magának első felesége, Károlyi Zsuzsanna 1622-es halála után. Mivel nem sokkal korábban kötötte meg Béccsel a nikolsburgi békét.


Bethlen Gábor, Erdély fejedelme Cultura.hu

Iktári Bethlen Gábor erdélyi fejedelem , I. Gábor néven megválasztott magyar király , a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Pályafutása kezdetén híven szolgálta Báthory Zsigmondot, Székely Mózest, Bocskai Istvánt és Báthory Gábort, majd amikor ez utóbbi a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele, és magát választatta.


Kuratórium Bethlen Gábor Alapítvány

Iktári Bethlen Gábor ( Marosillye, 1580. - Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613-1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620-1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Pályafutása kezdetén híven szolgálta Báthory Zsigmondot, Székely Mózest, Bocskai.


Híres (hírhedt) magyar nők Báthory Anna Montázsmagazin

Bethlen Gábor második felesége, majd utódjaként erdélyi fejedelem, 1602. május 28-án született Königsbergben (ma Kalinyingrád, orosz terület). Apja János Zsigmond brandenburgi választófejedelem, anyja Anna porosz hercegnő volt. Egyik nővére II. Gusztáv Adolf svéd királyhoz ment feleségül, akit a fiatal Katalin.


Gábor Bethlen Stock Photo Alamy

Gabriel Bethlen (Hungarian: Bethlen Gábor; 15 November 1580 - 15 November 1629) was Prince of Transylvania from 1613 to 1629 and Duke of Opole from 1622 to 1625. He was also King-elect of Hungary from 1620 to 1621, but he never took control of the whole kingdom. Bethlen, supported by the Ottomans, led his Calvinist principality against the Habsburgs and their Catholic allies.


BETHLEN GÁBOR, erdélyi fejedelem GABRIEL BETHLEN, prince of Transylvania (1580 1629

Gábor Bethlen (born 1580—died Nov. 15, 1629, Gyulafehérvár, Transylvania [now Alba Iulia, Rom.]) Calvinist prince of Transylvania and briefly titular king of Hungary (August 1620 to December 1621), in opposition to the Catholic emperor Ferdinand II. Born into a leading Protestant family of northern Hungary, Bethlen as a young man was sent.


Gönczi Gábor türelemmel várja kislánya megszületését Habostorta.hu

13 Krisztina Varsányi, Bethlen Gabor fejedelem a Német-római Birodalom korabeli nyilvánossága elõtt német nyelvii nyomtatványok tükrében (PhD diss., ELTE, Budapest 2012); Gábor Almási, "Bethlen és a tôrôkôsség kérdése a korabeli propagandában és a politikában," in Bethlen Gábor és Europa, ed. Kármán and Teszelszky, 311-66;